Jelenleg épp nagy dilemmában vagyok az étkezőszékek kapcsán. Viszonylagosan "átmeneti" időszakra kellene székeket választani az albérletünkbe, tehát akár könnyű dolgom is lehetne, kiválasztok egy olcsóbb darabot valamelyik nagyáruházban, elhozunk belőle négyet, és kész. Azonban a lakberendezés és a dizájn iránti fogékonyságom nem hagyja, hogy ilyen egyszerűen elintézzem a dolgot, hetek óta keresgélem a megfelelő darabot (darabokat?), és az inspirációkat, de még nincs meg az igazi. Az alább látható szék igazi nagy szerelem, magasfényű változatban, króm lábakkal igencsak el tudnám képzelni a már meglévő asztalunk mellé. Különösen tetszik, hogy a háttámlája kicsit plasztikus, végre adna egy kis pluszt az egyébként letisztult darabok mellé. És akár hosszabb időre is szólhatna. Viszont élőben még nem láttam.
Az utóbbi időben valamilyen megmagyarázhatatlan módon elkezdtem vonzódni az "áttört" székek iránt. Kérdéses azonban, hogy használat közben mennyire praktikusak. Fontos ugyanis a kényelem is, amit a párnázat adna, adhatna meg. Így, párnákkal kiegészítve (alábbi kép) picit bután mutatnak, mondjuk ezen a képen annyira nem tartom vészesnek, de a fenti szék esetében a saját példánkban nem találnám túl vonzó megoldásnak.
Apropó, praktikum vs. kényelem, műanyag vs. párnázott szék. Praktikum szempontjából a műanyagot tartanám ideálisnak, hiszen az egylégterű konyha-étkező-nappaliban szervesen a konyhához tartoznak majd a székek, ahol állandó igénybevételnek lesznek kitéve, az étkezések mellett a konyhai előkészítés során is állandó szerepük lehet. A képzeletemben azért gyakran felsejlik, amint véletlenek folytán valami ráesik, rácsöppen, stb. Tehát jó lenne, ha könnyen tisztán lehetne tartani = műanyag. Na de a kényelem, vendégfogadás esetén hosszabb ücsörgés, stb. kapcsán milyen jó lenne, ha mégis párnázott lenne! ... :)
Kérdéses az is, hogy vajon egyforma székek mellett voksoljak-e? (Nekünk 4 székre van szükségünk. Korábban hatot szerettünk volna, de aztán rájöttünk, hogy a választott asztal mellé /135x85/ nem tudunk 6 széket társítani. Az egyik oldalon a hűtő nyitogatása (és a közlekedés), a másik oldalon pedig a gyakori közlekedés miatt.) Szóval, 4 egyforma szék még jól mutat egymás mellett:
Azonban az ilyen típusú egyforma "széközön" már egyre kevésbé divatos, még ha dizájndarabokról is van szó.
Ehelyett mennyivel élőbb, üdébb és játékosabb, ha akár színben, akár formában, mintázatban különböző székeket társítunk egymás mellé.
Ez is nagy kedvencem most, bár a fekete szín nálunk nem játszik:
No és igen: akár fát is társíthatunk műanyaggal. És a 6 szék akár háromféle is lehet. Ami azonban fontos a különböző székek esetén, hogy valami érzékelhető ismétlődés, vagy párhuzam legyen a székek, vagy a helyiségben lévő további berendezés/színek/hangulat között.
És ez még nem minden. A dizájner-darab, nem dizájner-darab, eredeti/koppintás/nem koppintás, itthonról-külföldről témáját még nem is említettem! A képek azért utalnak rá! :)
Nagyon kíváncsi lennék, hogy Ti mit gondoltok a témáról! :) Mennyire vagytok befogadóak az egy asztalnál elhelyezett különböző székek iránt? Vannak kedvenc székeitek (designer/nem deisgner)? Mit gondoltok a koppintásokról? Melyiket preferáljátok jobban, mit tartotok praktikusnak: műanyag, fa vagy kárpitozott?
Ajánlom a témában ezt a korábbi cikket is:
