Fornasetti a XX. század egyik leghíresebb dizájnere, aki egy személyben volt szobrász, textiltervező, lakberendező és divatdiktátor. Olaszországi kirándulásunk során útba ejtettük a milánói dóm szomszédságában található Fornasetti Store-t is, ahol a művész által megálmodott tárgyak akár kiállításként is értelmezhetők, de természetesen az egyes darabok meg is vásárolhatók. A különleges hangulatú, élénkpiros falakkal bíró shopban két szinten (földszint + alagsor) csodálhatjuk meg a sokoldalú művész szüleményeit, és számtalan alkalommal találhatjuk szembe magunkat azzal a bizonyos női arccal, amelyet oly sokféle módon variált. Egy saját készítésű fotó a bejáratról:

Fornasetti alkotásai elég "tömények", így érdemes kiegészítő elemként alkalmazni őket, mint az alábbi fotókon:

Ha ennél kicsit merészebbek vagyunk, tapétát is választhatunk! :)

Fürdőszobában, illemhelyiségben egészen "brutál" hangulatot teremt! :)

Ahogy korábban ígértem, lesznek még nyaralós bejegyzések - annyira jó így az őszi estéken visszaidézni az emlékeket, hogy szívesen folytatom. Milánóba régóta szerettem volna eljutni, örülök, hogy idén teljesült! (Visszautalva a korábbiakra, Ljubljana és Verona után Milánó volt a következő állomásunk.) Milánó lakber-körökben a minden tavasszal megrendezésre kerülő iSaloni kiállításról ismert, azonban nyáron is érdemes ellátogatni ide, hogy felfedezzük a dómot és a környékét, na és persze néhány dizájnnal kapcsolatos helyet. A dómhoz többször is ellátogattunk, és érdekes volt látni, hogy minden napszakban más-más "arcát" mutatja, ezért különösen tetszett.

Ha egy igazán híres erkélyt kellene mondanotok, azt hiszem, Júlia erkélye biztosan eszetekbe jutna! :) Olaszországi kirándulásunk egyik következő állomása Verona volt, mely számomra kellemes meglepetés, igazi kis ékszerdoboz volt! Az óváros kis utcái, terei, a szép épületek és a város hangulata egészen magával ragadott! Júlia erkélye kiemelt helyen szerepelt a látványosságok feltérképezése során, azonban sajnos első nap későn érkeztünk, így épp az orrunk előtt csukták be az ide vezető rácsos kaput - de tényleg éppen az orrunk előtt, így már csak a rácsokon keresztül kukucskálhattunk befelé..

Verona felfedezése megért még egy napot, így másnap végre közelről is megcsodálhattuk az erkélyt, és Júlia (vagy ahogyan az olaszok nevezik, Giulietta) szobrát.

Az idilli képek némiképp csalókák, egy-egy jól eltalált pillanatban születtek, hiszen az udvarban állandó tumultusra lehet számítani. Bár Shakespeare Rómeó és Júliájának szereplői nagyrészt a képzelet szüleményei, ez mégsem riasztja el az ide zarándokoló turistákat, hiszen a romantikus történet megér egy személyes élményt a városban!